Egy párkapcsolatban mindig akadnak nehézségek. Egész életünkben folyamatosan fejlődünk, változunk. Ugyanígy a kapcsolatnak is megvan a maga útja, amit bejárunk, velünk változik az idő előre haladtával. A szerelemben eltöltött romantikus éveket követően az együttélés során a mindennapok által okozott kihívásokkal kell közösen megbirkóznunk. Olyan vágyott események, mint az összeköltözés vagy az esküvő is komoly változásokat hozhat a pár életében, amely nem várt krízist eredményezhet. Egy gyermek születése pedig alapjaiban változtatja meg az addigi közös életet. Mindezek normális folyamatok, amelyek azonban számos konfliktus forrásai lehetnek. Ezek elkerülése, vagy könnyebb átvészelése érdekében sokat tehetünk, ha tudatosan készülünk ezen eseményekre, az előttünk álló ismeretlen helyzetekre. 

Egyházi esküvő előtt mai napig szokás a jegyesoktatás, amellyel igyekeznek a házasulók figyelmét az esküvő utáni időre, a közösen eltöltött évek felé fordítani, a házas évekre felkészíteni. Számos jótékony hatása lehet egy ilyen folyamatnak, azonban azok számára, akik polgári esküvőre készülnek, vagy egyáltalán nem tervezik ilyen módon összekötni az életüket, ez a lehetőség sokszor nem adatik meg, s nem is gondolunk ennek jelentőségére. Pedig fontos lenne már a kapcsolat kezdeti szakában átbeszélni mit is várunk hosszútávon a másiktól. Tervezünk-e egyáltalán hosszútávon, mit jelent számukra a házasságkötés, tervezünk-e gyerekvállalást, s milyen elvek mentén szeretnénk gyermekeinket nevelni. De akár olyan lényegtelennek tűnő témák átbeszélése, mint például a házimunka megosztása, számos konfliktustól kímélhet meg bennünket a későbbiekben, ha már kapcsolatunk elején tudatosan viszonyulunk ezekhez a kérdésekhez is. Persze idővel változhatnak ezek az elképzelések, új szempontok is előkerülhetnek, fontos, hogy rugalmasan tudjuk kezelni a kezdeti megállapodásainkat, folyamatosan napra készen tudjuk tartani, és együtt alakítsuk a kapcsolatunkkal.

Amikor egy pár gyermekvállalásba kezd, sokszor a lelki felkészülés elvész, a hangsúlyt a testi folyamatokra fektetjük. Amikor szülésfelkészítőre gondolunk, általában a kórházi vagy bábai felkészítés jut az eszünkbe. Fontos, hogy ilyen alkalmakon részt vegyünk, amikor babát várunk, mert nyugodtabban tudunk nekivágni a szülés különleges élményének, ha tisztában vagyunk vele, mi várhat ránk, milyen testi folyamatok játszódnak le ilyenkor bennünk. Azonban ezeken az alkalmakon kevés szó szokott esni a pszichés folyamatokról. Lehetnek kétségeink, félelmeink a szüléssel kapcsolatban, vagy az azt követő időszak miatt, ami egy normális állapot, főleg az első, de még a sokadig gyermek várása közben is. Hasznos lehet, ezeket az érzéseket átdolgozni egy szakemberrel és lehetőség szerint letenni azokat a szülés előtt. Sok pár fogalmazza meg, hogy nem számítottak rá, hogy mekkora változást jelent egy gyermek születése. Újra kell formálni a kapcsolatot, ami egy pici baba mellett nehézséget okozhat. 

Ezen felül a szülők sokszor érzik azt, hogy teljesen elszeparálva kell helyt állniuk a gyermeknevelés terén. Míg régen sok kéz között nőtt fel egy gyermek, addig manapság egyedül a szülők feladata a róluk való gondoskodás. Ez főleg kezdő szülők számára jelenthet nagy bizonytalanságot, de akár rutinosabb, több gyermekes szülők számára is, hiszen minden gyermek más, és mindig új kíhívások elé állíthatnak bennünket. Sokszor tapasztalom azt, hogy különböző online közösségekben igyekeznek megerősítést keresni a szülők, mivel nincs mellettük olyan támogató rokoni vagy baráti háló, akik érzelmi támaszt tudnának nyújtani. Ilyenkor megnyugtató tud lenni egy szülő konzultáció, amely során megfogalmazhatjuk kétségeinket, félelmeink, s megerősítést kaphatunk abban, hogy kompetensen vagyunk jelen gyermekünk életében. 

Pár- és családterápiára általában akkor gondolunk, amikor közösen szeretnénk igénybe venni egy szakember segítségét. Azonban akkor is fordulhatunk családterapeutához, ha csupán egymagunk akarunk, vagy tudunk jelen lenni az alkalmakon. Transzgenerációs örökségeinkkel sok esetben már csak akkor van lehetőségünk foglalkozni, amikor felmenőink már nincsenek velünk, azonban jelentős hatással tud lenni életünkre, személyiségünk fejlődésére, konfliktusaink feloldására, ha ezekkel is tudatosan foglalkozunk. Ezen kívül számos előnye tud lenni egy párterápiának akkor is, ha csupán az egyik fél tud jelen lenni. A családterápia rendszerszemléletben gondolkozik, miszerint a család egyik tagjának változása változást idéz elő a rendszer többi tagjában is, mivel állandó kölcsönhatásban vannak egymással. 

Származási családunktól örökölt mintázataink, valamint választott családunkban megélt élményeink folyamatosan hatással vannak ránk. Formáljuk, alakítjuk egymást. Mindezek tudatosítása izgalmas lehetőséget jelenthet önmagunk és családunk fejlődésére.